| "virtuális valóság" | |
| |
| "intelligens város" | |
| állampolgári lét szférái elektronikus szolgáltatásokkal való támogatása | |
| "globális falu" | |
| nem település szerkezet hanem az telekommunikációs, hálózati stb. eszközrendeszer globális rendelkezésre állása és használata okozta társadalmi változások viziója | |
1995. február 26-tól kezdve az MTA SZTAKI intézeti World Wide Web szervert üzemeltet. Az intézeti Web szerver felállítása előtt több mint egy fél évvel nyílt meg az első, ma már kisérletinek nevezett, Web szerver az Intézetben, egy kis teljesítményű NeXTstation munka-állomáson. Mint ahogy a hálózatos világban leginkább szokásos, e kisérleti szerver erős felindultságból, ún. alulról jött kezdeményezés révén keletkezett. Az eltelt időszak alatt azonban az Intézet is felismerte az Interneten való elektronikus, Web alapú jelenlét jelentőségét és ez vezetett a központi Sun 2000 intézeti szerver gépen az új, nagy teljesítményre képes Web szerver felállításhoz. A SZTAKIWeb szerver jelenleg építés alatt áll. Az MTA SZTAKI intézeti Web szerverének létrehozása során természetes módon vetődtek fel olyan technikai és nem technikai jellegű kérdések, melyek érthető okoknál fogva a kisérleti Web szerver létrehozásánál még nem kerültek végiggondolásra. Ebben az előadásban e kérdéseket vesszük górcső alá. Nem célunk a végső válaszok megfogalmazása, csupán egy sor olyan kérdésre szeretnénk bevezetésképpen rávilágítani, amelyek más Web szerverek felállításánál is óhatatlanul felvetődhetnek. Az itt közölt álláspontok a szerzők magánvéleményét tartalmazzák és nem tekinthetők az MTA SZTAKI hivatalos álláspontjának. E dolgozat teljes elektronikus változata megtalálható a SZTAKIWeb (http://www.sztaki.hu/) elektronikus könyvtár részében.
A World Wide Web világában körültekintve, a Web szerverek létrehozásának történetét, a kialakulás körülményeit vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy az intézményi Web szerverek legfontosabb feladata az első időkben az volt, hogy a külvilág avagy az intézmény kiszolgálta kliensek felé szolgáltassanak információkat (pl. PR információkat, termék leírásokat, stb.). Különösen tettenérhető ez a kommerciális szférában dolgozó vállalatok esetében. Manapság mindez módosulni látszik. Az intézményi Web-ek egyre inkább befelé fordulnak abban az értelemben, hogy a Web az intézményekben dolgozók munkáját segítő avagy a munkát alapvetően meghatározó vállalati információs rendszer részeként, illetve annak egyik meghatározó elemeként kezd működni. A világon zárt körű Web szolgálatok jönnek létre tudományos, kereskedelmi, stb. célzattal. A SZTAKIWeb célja tehát nem csupán a külvilág, ez esetben főleg magyar, az Intézet profiljába tartozó szakmai közösség információkkal való ellátása, hanem elsősorban az Intézet dolgozói részére mindezidáig reálisan meg nem valósítható homogén információs tér létrehozása volt. A homogén információs tér fogalma azt fejezi ki, hogy az Intézetben lévő bármely információhoz, legyen az bármilyen formátumban és bárhol elhelyezve elektronikusan, jól sza-bályozott módon hozzá lehessen férni.
A intézményi Web-ek, és ebben a SZTAKIWeb sem kivétel, már egy adott, működő vállalati információs rendszerben jelennek meg. Egy Web szolgálat bevezetésénél a meglévő intézményi információs rendszer ismerete elengedhetetlen. Csak ez alapján lehet döntéseket hozni arról, hogy milyen szolgáltatásokat terelünk Web irányába, mit valósítunk meg újra Web alapon, milyen szolgáltatásokat integrálunk és milyen információs szolgáltatásokat hagyunk meg változatlan formában. Az intézeti infomációs modell tartalmazza mindazokat a mechanizmusokat, amelyek egy adott intézmény működését alapvetően meghatározzák. Az információs modell nem csupán elektronikus útra terelt információs mechanizmusokat tárgyal, hanem annak része minden valós fizikai folyamat (pl. ügyirat mozgás, stb.) is. Az intézeti információs modell alapkategóriája a szolgáltatás fogalma. Egy intézeti működés teljes mértékben leírható hierarchikusan egymásba ágyazott szolgáltatások rendszerével. A szolgál-tatás klienseket (ők azok akik igénybe veszik a szolgáltatást) és kiszolgáló mechanizmust tételez. A kiszolgáló mechanizmus része lehet élő emberi munka, gépi, és/vagy elektronikus információs rendszeri működés is. A szolgáltatás a Web technológia alapkategóriája is, ezért egy adott vállalati információs modell leképezése Web modellre természetes módon végezhető el. A Web technológia sem nélkülözi jelenleg a kézi munkát, gondoljunk pl. arra, hogy a magyar nemzeti ottlap (Home Page) mint szolgáltatás tartalmazza a regisztráció jelenleg még a webmester (webmaster) kézi munkájával végzett folyamatát is. A Web világban a fejlődés az automatikus működés felé irányul.
A Web legyakoribb felhasználási módja a Web univerzális információ tároló, osztályozó és visszakereső tulajdonságánál fogva az elektronikus könyv, folyóirat és dokumentum tár. A gyakorlatban leginkább ilyen tipusú Web-eket találhatunk pl. hazánkban is. Ebben az esetben döntéseket kell hozni a gyűjtőkörről, vagyis arról, hogy mi legyen a Web-en és a prezentáció, visszakereshetőség mikéntjéről. A paletta a Şcsupaszş linkek URL-jétől, a lokálisan tárolt adott formátumú elektronikus dokumentumokon át, a dinamikusan, időben változó Web doku-mentumokig (pl. időjárás jelentés) terjedhet. Legtöbbször csak forgóállományon lévő hely szab határt e gyűjtemények méretének. A Web ilyen felhasználása mellett a szerver építés és karbantartás leginkább a klasszikus könyvtárosi munka kritériumainak felel meg, azzal a többlet feladattal, hogy a rendelkezésre álló hálózati sávszélesség erősen befolyásolja a gyűjtemény jellegét. A SZTAKIWeb-en például a lokálisan tárolt illetve tükrözött E-dokumentumoknak kiemelt szerepe van, mivel a hálózat reménytelenül lassú napközben, normál munkaidőben.
A Web csoportszoftver (groupware) abban az egyszerű értelemben, hogy osztott adatállományhoz való párhuzamos elérést tesz lehetővé emberi csoportok számára és a szerver építés is kollektív erőfeszítés, de a Web kiterjesztése igazi csoportszoftver irányban még kutatások alatt áll. Már jelenleg is igénybe vehetünk azonban (zárt) csoportos Web szolgálatokat. A legegyszerűbb példa erre az előfizetéses E-újságok csoportja. Csoportmunkát (pl. bizottsági munka, vezetői infomációs rendszer, stb.) támogató Web szolgálatok eltejdedését leginkább a megoldatlan adatvédelmi biztonság akadályozza. Mindazonáltal e témakör tekinthető az egyik legvonzóbb Web fejlődési iránynak.
A Web szerver építés során óhatatlanul beleütközünk a szerzői jogok kérdésébe. Az elektronikus közlés jogi kérdései legtöbbször még jogászok számára is új kérdéskör. Sem a magyar sem pedig a nemzetközi jog nem ad útmutatót arra, hogy milyen védelemben részesülnek az elektronikus dokumentumok, illetve azok szerzői a dokumentumok részleges vagy teljes újrafelhasználása esetében. Egy dokumentum Web szerverre történő felrakása elektronikus publikálásnak számít. A SZTAKIWeb tiszteli a szerzőt és ezt a szerző explicit megnevezésével fejezi ki. Ugyanakkor az eredetileg esetleg papíron megjelent dokumentum elektronikus publikálását, a megfelelő minőségű megjelenítését lehetővé tévő szerkesztőt (pl. azt aki a HTML változatot létrehozta) is megilletnek szerzői (rész)jogok. A szerző és a szerkesztő szerzői jogaikat a Web karbantartóján (webmester) keresztül érvényesíthetik és a jogi szituáció még jobban elbonyolódik. A Web tér habkönnyen, minőség romlás nélkül másolható és módosítható. Úgy tűnik, hogy e szerzői jogi kérdésekre adható megnyugtató jogi válaszok hiányában az általános etikai érzék az egyetlen iránymutató.
A Web mint multimédia prezentációs eszköz része az audio/vizuális kultúrát hordozó médiának. Jól formázott E-dokumentumok létrehozása a tartalmon túlmenően már ma is tipográfusi és/vagy inkább művészi érzéket követel meg. Nem osztjuk azt a véleményt, hogy bárki lehet hálózati kiadó (szerző). Ez technikailag valóban megvalósítható, de a tipográfusi szakmai ismeretek hiányában a kész E-dokumentumok általában hagynak kivánni valót maguk után megjelenésük tekintetében. Az ikonokkal, nagy színes képekkel agyon(fel)díszített dokumentumok, valamint a kattintható képek intenzív használata pedig jelentősen igénybe veszi a hálózati sávszélességet, ami a használhatóság rovására megy. Egészséges kompromisszum mellett az eltérő képességű böngészők problémája kerül előtérbe. Ez különösen a transzparens képek alkalmazásánál jelentkező probléma.
Az MTA SZTAKI World Wide Web szerverének építése közben felvetődő technikai problémáknál csak a nem technikai problémák (elsősorban az intézményi információs rendszer szervezés) a súlyosabbak. Megoldásuk ugyanis nem a csupán Web technológiával szakma szerint foglalkozók feladata, hanem a Web-et befogadó szűkebb intézményi környezetben dolgozóké is. Szerencsére a Web nem követeli meg e környezeti számítástechnikai kultúra gyökeres megváltoztatását, ami a World Wide Web problémamentes be(el)fogadásának alapvető feltétele.