Fotó: Flickr/C.Welford
Hallgassa meg a Kihívás műsorát!
Politikusok esetében is volt már példa a plagizálás szinte mindegyik formájára, legutóbb Németországban. Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter le is mondott tisztségéről, miután kiderült, hogy doktori értekezését nagyrészt nem ő írta. A miniszter a bayreuthi egyetem jogi karán beadott disszertációjában az idegen forrásmunkákból átemelt részeket nem tüntette fel lábjegyzetben, illetve a forrásművek jegyzékében. Jogászprofesszorok és lelkes önkéntesek több mint száz olyan részt találtak a 2007-ben benyújtott, 475 oldalas dolgozatban, amely forrásmegjelölés nélkül idézett szó szerint, vagy kevés változtatással más tudományos munkákból.
 |
| Karl-Theodor zu Guttenberg Fotó: MTI/EPA/Tobias Kleinschmidt |
Dr. Pupek Emese, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola oktatási rektor-helyettese műsorunkban elmondta: a plagizálásnak több változatával találkoznak. A hallgatók egy része nem tud jól hivatkozni, mások pedig – igaz, egyre kevesebben – más szakdolgozatból vagy tudományos munkából emelnek át fejezeteket. A nem jól hivatkozó hallgatók esetében felelősség terheli a konzulenst is, ezért rendre fel is hívják az oktatók a figyelmét a hivatkozási szabályok betartatására – hangsúlyozta. A szabályokról tehát mindenkinek tudnia kell – mondta a rektor-helyettes, majd hozzátette: a korábbi plagizálásokat – név nélkül – nyilvánosságra is hozzák, hogy azokat, akik éppen szakdolgozatot írnak, visszatartsák a szabálytalanságtól.
Ezen a főiskolán is előfordult már az, hogy valaki „egy-egy az egyben" átvette más szakdolgozatát. Bár kizárással is végződhetett volna az ügy, lehetőséget adtak neki, hogy új dolgozatot írjon. Dr. Pupek Emese megjegyezte: a megelőzésre törekszenek, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy kellően felhívják a hallgatók figyelmét a plagizálás elkerülésére.
Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében hét éve működik egy plágiumkereső, illetve szűrőprogram, amelyet Pataki Máté tudományos munkatárs ismertetése szerint jelenleg tizenkétezren használnak, kimondottan diákok, tanárok. Akik feltöltik dolgozataikat, dokumentumaikat, „biztonságban tudhatják” azokat, hiszen, ha valaki ellopja valamelyiket, gyorsan lebukik, a rendszer ugyanis rögtön felismeri, mert már „látta” korábban.
A fejlesztés további iránya lehetne, ha egy gépet ráállítanának arra, hogy folyamatosan nézze a magyar webet, és amit érdemes találna, azt letöltené. Ebben az esetben ugyanis nem húszezer, hanem több tízmillió dokumentum lenne az adatbázisban – mondta a Kihívás műsorában Pataki Máté, majd hozzátette: a fejlesztéshez jelentős összegre lenne szükség, amelyet vagy az államnak, vagy az egyetemeknek, főiskoláknak kellene biztosítaniuk. Utóbbiaknak ugyanakkor nincs pénzük minderre, pedig a továbbfejlesztett program elsősorban számukra lenne hasznos – magyarázta Pataki Máté.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
