Schmitt Pál

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

KORÁBBAN

• Szakszerűnek találta Schmitt koppintásgyanús dolgozatát az egyik bíráló
• Schmitt Pál hivatala szerint nem koppintott az államfő
• A német miniszter belebukott, az ukrán elnök megúszta - plágiumvádak külföldön

Keresés

"Doktori szinten nagyon ritka, hogy utólag valakit egyáltalán plágiummal vádolnak, egy-két ilyen eset fordult elő Magyarországon" - mondta az [origo]-nak Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke arról, hogy Schmitt Pál államfő állítólag plágiummal szerzett doktori címet.

A doktori iskolákat is akkreditáló szervezet elnöke szerint azért nem gyakori az ilyen gyanú sem, mert a doktoranduszok témavezetői folyamatosan követik, mit csinálnak a hallgatók, milyen szakirodalomból dolgoznak, és ellenőrzik is a forrásokat. "Nagyon kikezdheti ugyanis egy intézmény és egy tanár jó hírét is, ha utólag derül ki, hogy plágiummal van tele egy doktori disszertáció" - mondta Bazsa György.

Schmitt Pál államfő doktori értekezéséről szerdán a Hvg.hu azt írta, felveti a plágium gyanúját, hogy nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató 1987-es tanulmányának szövegével. Schmitt Pál 1992-ben a Testnevelési Egyetemen Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel adta be 215 oldalas disszertációját, és summa cum laude minősítéssel megkapta a doktori címet (erről itt olvashat).

A MAB elnöke szerint az adott intézmény vizsgálhatja és állapíthatja meg, hogy egy szakdolgozat vagy egy doktori disszertáció szerzője plagizált-e, vagy más szabályt megsértett-e. "Az intézménynél kell jelezni a plágium gyanúját felvető információkat, és ezek vizsgálata után saját szabályzata alapján dönthet a doktori iskola, hogy tisztázza az illetőt, vagy ellenkezőleg, visszavonja a doktori címet" - mondta Bazsa.

Schmitt Pál esetében a jogutód Semmelweis Egyetem állapíthatja meg a plágiumot. Az egyetem az [origo]-nak azt írta: "egyelőre sajtóhírekből értesültünk csak a köztársasági elnök doktori disszertációjával kapcsolatos gyanúról. Tájékozódunk a húsz évvel ezelőtt történtekkel kapcsolatban".

Az elnök szerint ilyenkor az intézmény azt nézi, "mi a dolgozat tudományos tartalma, és melyek ezek forrásai", és Bazsa szerint "a vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy megfelelően idéz-e a dolgozat szerzője, és tartalmilag is azt adja-e vissza, amit az idézett szerző leírt". A Hvg.hu szerint Schmitt 1992-es dolgozatában sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek. Bazsa szerint ez azért "elképzelhetetlen" egy tudományos munkában, mert jelenleg "a tudományos elismertséget azon is mérik, hogy kit hányszor idéznek".

A hallgató, aki a bírálójától plagizált

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerdán visszautasította a Schmitt Pál doktori disszertációját ért plágiumvádat. A hivatal közölte, hogy a "hiánypótló munkát történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték". Hozzátették: annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt. A dolgozat egyik bírálója, Kertész István ókortörténész azt mondta az [origo]-nak, hogy "fontos alkotásnak és jó dolgozatnak" tartja a disszertációt, és politikai támadásnak tartja az ügyet.

Az elmúlt években nyilvánosságra került ügyek alapján az egyetemek szigorúan megbüntették azokat, akikről kiderült, hogy plagizáltak. A Debreceni Egyetem doktori tanácsa például 2009-ben megfosztotta doktori címétől azt a pedagógiatanárt, akiről kiderült, hogy 2004-es disszertációja 30 százalékát öt másik szerző munkáiból emelte át és tüntette fel sajátjaként. A tanár később a bizottsági meghallgatása során ezt el is ismerte - mondta korábban a Debreceni Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa társelnöke a Független Hírügynökségnek.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a doktori iskola fennállása óta két eset történt. Az egyetem kivizsgálta az ügyeket, és megbüntette a hallgatókat - mondta az [origo]-nak a doktori tanács titkára. Az iskola egyik doktorandusza például disszertációjában a későbbi bírálója műveiből másolt szövegrészeket hivatkozás nélkül, így gyorsan kiderült a plágium. A hallgatót ezután kizárta az intézmény a doktori iskolából. A Corvinus az esetek után szigorította a hallgatói dolgozatok ellenőrzését, és plágiumkereső adatbázisokat is használnak a másolások kiszűrésére.

A Wikipédiáról másoló is gyorsan lebukhat

A felsőoktatási intézmények például a Magyar Tudományos Akadémia által fejlesztett ingyenes Kopi Plágiumkeresővel ellenőrizhetik, a hallgatók másoltak-e szövegrészeket más dolgozatból vagy a szakirodalomból. "A plágiumkereső úgy működik, hogy a feltöltött dokumentumokat tároljuk, és ha valaki feltölt egy másik dokumentumot, a rendszer jelzi, hogy az, vagy annak részei megtalálhatóak-e máshol, és hány százalék a közös rész" - mondta az [origo]-nak Pataki Máté, a rendszer fejlesztője, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) főmunkatársa.

Pataki azt mondta, hogy jelenleg nagyjából harmincezer dokumentum (házi dolgozat, szakdolgozat és doktori disszertáció) található a rendszerben, de az oktatók, sőt hallgatók is folyamatosan töltenek fel dolgozatokat. Az idén pedig már a magyar, az angol és a német Wikipédiával is összeveti a beírt szöveget a rendszer, "tehát az is gyorsan kiderülhet, ha valaki egy az egyben lefordított és a dolgozatába tett egy szócikket az angol nyelvű Wikipédiáról".

Pataki azt mondta, hogy szeretnék, ha a rendszer több nyelvről is tudna fordítani, illetve több szakirodalmat és diplomamunkát szeretnének felölteni, de "ez utóbbihoz nemcsak pénz, hanem az egyetemek együttműködése is kell". A plágiumkereső fejlesztői jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karával működik együtt, amely már feltöltötte hallgatói szakdolgozatait, így bárki ellenőrizni tudja az országban, plagizáltak-e ezekből a dolgozatokból.